Almásfüzitő-Foktorok 2001. évi kutatásahttps://hdl.handle.net/21.15109/CONCORDA/RJJVZZHorváth, FriderikaARP2023-10-232024-09-06T17:49:36Z2001-ben öt héten át folytatott ásatás a táborfalu területén a késő római temető további sírjainak feltárására és korábban félbehagyott objektumok vizsgálatára összpontosult. A munkálatok során összesen hat, a terepviszonyokhoz igazodó, különböző méretű szelvényben (24–29. szelvény) folyt kutatás, amelyek közül a 24., 25. és 27. szelvények egymáshoz kapcsolódtak. a 28. szelvény a 25. szelvény K-Ny-i vonalától 4,53 méterrel délebbre, É-D-i hosszanti irányban lett kijelölve. A 26. szelvényt 11 méterrel keletebbre, egy olyan felületet feltárására irányult, amit a korábbi szelvények nem érintettek. A kutatás során, a terület északi sávjában, több települési fázist is sikerült azonosítani, annak ellenére, hogy a terület jelentősen bolygatott volt. A modernkori kavicsos réteg alatt mindenütt a korábban megfigyelt szürke-kevert planírozási réteg jelentkezett. A 24. és 25. szelvényekben két, különböző korú épület maradványai jelentkeztek, melyekből mindössze egy, illetve két kősor maradt fenn. A falbontás során két sír került elő, melyek keresztezték a falat. A 25. szelvény északi részén egy ÉNy-DK-i irányú árok nyomait lehetett megfigyelni, amely az épületek előtti fázist képviselte. A 25. szelvény délkeleti negyedében egy újabb épület falai jelentkeztek, amelyek a 27. szelvényben folytatódtak. A szelvény közepén megfigyelt köves-kavicsos-tegulás felszín egy útszakaszhoz tartozott, amelynek két rétegét is sikerült azonosítani. Az út rétegsorában 2-3. századi leletanyag került elő, míg alatta főként rézkori kerámia volt. A 25. és 27. szelvényekben feltárt, egy helyiségből álló épületen áthaladt egy 20-25 cm szélességű fűtőcsatorna, amely az épület északi alá futott. A külső falsíkhoz csatlakozva a praefurnium átégett agyagpadlója jelentkezett. A 28. szelvény kutatását nehezítette, hogy a modern szorgalmi út itt haladt keresztül. A 70-es években történt dózerolás szinte teljesen megsemmisítette a római kori réteget, amely mindössze 5-15 cm vastagságban maradt fenn. A kedvezőtlen feltételek ellenére a szelvényben egy korai lakógödör, egy árok, és a gödör betöltésébe ásott késő római sírok kerültek elő. A 29. szelvényt DNy-ra jelölték ki, ahol csak szórványos leletanyag mutatkozott; a szürke-kevert agyagrétegben őskori és római kori anyag keveredett. Az ásatás során összesen nyolc csontvázas és egy hamvasztásos rítusú sírt tártak fel, amelyek a 4. századból származtak. A korábban talált kutak kézi bontását a beomlás veszélye miatt nem lehetett elvégezni, ezért azokat gépi erővel mélyítették a kavicsos vízzáró rétegig (7. szelvény = 1. kút, 21. É-i fele/21. rábontás = 3. kút, 17/a-21. = 4. kút). A kutak alja 6, illetve 7,5 méter mélységben került elő.Arts and Humanitiesrézkorrómai kortelepüléstemetőhamvasztásos temetkezéskorhasztásos temetkezéslakógödörkőépületfűtőcsatornapraefurniumHungarian2001Horváth, Friderika2023-10-23Lelőhelyazonosító: 26750documents (.pdf, .txt)images (.jpeg, .cdr)data sets (.csv, .xmlx)AlmásfüzitőCC BY-NC-ND 4.0