21.15109/CONCORDA/WM37IJSzilágyi, AdriennAdriennSzilágyiELKH BTKARP2023Arts and HumanitiesuradalomtörténetcsaládtörténetKárolyi családbirtokkormányzatfőnemesekhelytörténetSzilágyi, AdriennAdriennSzilágyiELKH BTKSzilágyi, AdriennAdriennSzilágyiHUN-REN BTK2023-09-252023-10-272017/202014382556002841185681233825585396253671150313159791597867120456727121754613677text/tab-separated-valuestext/csvtext/tab-separated-valuestext/tab-separated-valuestext/csvtext/tab-separated-valuestext/tab-separated-valuestext/tab-separated-valuestext/csvtext/tab-separated-valuestext/csvtext/tab-separated-valuestext/tab-separated-valuestext/csvtext/tab-separated-valuestext/tab-separated-valuesimage/jpegtext/plaintext/plain1.0Az adatbázis középpontjában az 1827 és 1877 között működő közös birtokkormányzat áll, amelynek legfőbb feladata a Károlyi család közös birtokrészeinek irányítása volt. A közös kormány iratanyagára épülő adatbázis segítségével a kormány bürokratikus működése vizsgálható a helyi hatalomgyakorlás és a magánigazgatás megértésének céljával. Az uradalmi adminisztráció felépítését, működését és az abban rejlő személyi kapcsolatokat szemlélteti szűkebben az uradalmi apparátuson, tágabban a megyei igazgatáson belül. A kutatás alapkérdése volt, hogy egy igazgatási, gazdasági és jogszolgáltatási jogosítványokkal bíró magánkormányzati szervezetet hogyan lehet formális és informális hálózatokon keresztül leírni. A projekt alkalmazott kutatási módszere és forrásai alapján a kutatás a központi szerepet betöltő személyek kapcsolati hálózatára kívánt fókuszálni. A vizsgálat forrását a Károlyi család nemzetségi levéltárában (MNL OL P 408) található közös kormány 52 doboznyi (3,62 ifm) iratanyaga jelentette. Az adatbázis segítségével az uradalmi alkalmazottak személyes kapcsolatai, gazdasági és igazgatási együttműködései válnak elemezhetővé, illetve különböző hálózatok működési mechanizmusai mutathatók ki.A vizsgálat forrását a Károlyi család nemzetségi levéltárában (MNL OL P 408) található közös kormány 52 doboznyi (3,62 ifm) iratanyaga jelentette.A levéltári forrásban szereplő személyeket, településeket, ügyeket – az utóbbiakat ügytípusok és ügytárgyak mentén – rendszereztük. Az ügytípus kategóriákat az adatfelvétel során – a konkrét ügyek mentén – a projekt alakította ki, lehetővé téve, hogy a közös kormány ügyeit együttesen, vagy külön-külön, egy-egy adott ügytípus mentén lehessen elemezni. Az adatbázis lehetőséget nyújt arra, hogy az ügytípusokat – mint az adatbázis egyik legnagyobb egységét – további kisebb részekre – ügytárgyakra lehessen bontani, valamint az adott ügyhöz kapcsolódó levélváltások idejét, településeit és személyeit is képes tárolni. Tehát a legtöbb esetben az ügy kezdetétől az ügy lezárásáig nyomon követhető a teljes ügymenet, annak résztvevői, az ügyvitelek dátumai. A projekt adatbázisa számokban: Rögzített ügyek száma: 6953 Ügytípusok: 29 (kategória) Ügytárgyak: 356 (kategória) Ügyekhez rögzített települések száma: 341 Rögzített személyek száma: 2444 Ügyekhez rögzített személyek száma: 16 040 Tevékenységek: 933 (kategória)Budapest