For decades, uralistics has not been limited to exploring the descent of the Uralic languages, but has justified the use of many other approaches. On the one hand, since a language is not only defined by the features of its ancestry but also by the features that have been transferred from other languages, it is impossible to separate the study of the history of language families from the description of the language contact. On the other hand, the bilingualism or multilingualism that characterises most Uralic languages has generally led to linguistic endangerment. Its consequences are studied not only by linguistics but also social sciences. Due to language shift in several groups, the ways in which identity is changing have also proved to be an important research issue. Thirdly, certain linguistic features can be associated with extra-linguistic, i.e. social and cultural factors. Since the very beginning of fieldwork, a thorough knowledge of culture has been prominent in the documentation and description of Uralic languages. The Uralic Studies Research Group, following the tradition of the above directions, plans to complement the earlier sociolinguistic and contact linguistic studies with ethnolinguistic and areal linguistic aspects.

Az uralisztika hosszú évtizedek óta nem szorítkozik csupán a nyelvek leszármazásának feltárására, számos más megközelítés indokoltsága is nyilvánvalóvá vált. Egyrészt mivel egy nyelvet nem csupán előzményeinek vonásai határoznak meg, hanem azok a jellemzők is lényegesek, amelyeket más nyelvből vett át, ma már a nyelvcsaládok történetének kutatásától és sok esetben a nyelvek leírásától is elválaszthatatlan a nyelvi kontaktusok következményeinek figyelembe vétele. Másrészt az uráli nyelvek nagy részére jellemző két- vagy többnyelvűség általában nyelvi veszélyeztetettséghez vezetett, aminek következményeit nem csupán a nyelvészet kutatja. A nyelvvesztés az érintett csoportok körében az identitás változásának mikéntjét is fontos és aktuális kutatási témává tette. Harmadrészt bizonyos nyelvi jellemzők nyelven kívüli, például tár­sa­dalmi és kulturális tényezőkkel hozhatók kapcsolatba. Az Uralisztika Kutatócsoport etnolingvisztikai, valamint areális nyelvészeti szempontokkal tervezi kiegészíteni a korábbi szociolingvisztikai, kontaktusnyelvészeti vizsgálatokat.